Tag Archives: hidrodinamika
Hidrosztatikus szivattyúk és hidromotorok 1
A hidrosztatikus szivattyúk és hidromotorok hidrosztatikus energiaátalakítók.
Minden hidrosztatikus energiaátalakító közös tulajdonsága, hogy a mechanikai munkát folyadékáram nyomásává alakítja át, illetve fordítva.
Ennek az átalakulásnak az elérésére, a szerkezeti kialakítás oldaláról nézve, többféle lehetőség is van.
Térfogatközrezárás (általában)
Fogaskerekes energiaátalakító
Radiáldugattyús energiaátalakító
Csúszólapátos energiaátalakító
Ferdetengelyes axiáldugattyús energiaátalakító
Ferdetárcsás axiáldugattyús energiaátalakító
Mivel ezek a gépek továbbnyomják, azaz kiszorítják a folyadékot, térfogatkiszorítás elvén működő energiaátalakítóknak nevezzük őket.
Ezeket az energiaátalakítókat 5 alaptípusra osztjuk fel:
1. Fogaskerekes szivattyú / Fogaskerekes motor
2. Csúszólapátos szivattyú / Csúszólapátos motor
3. Radiáldugattyús szivattyú / Radiáldugattyús motor
4. Axiáldugattyús szivattyú / Axiáldugattyús motor
5. Csavarorsós szivattyú
A hidrosztatikus teljesítményátvitel előnye más átviteli módokkal szemben egyebek között az aránylag nagy teljesítménysűrűségben rejlik. A teljesítménysűrűségben itt egyet jelent az üzemi nyomással.
Felhasznált szakirodalom: Mannesmann Rexroth, „Mit kell tudni a hidraulikáról”
Hidraulika az önjáró gépeknél
Napjainkban már nem is találunk olyan gyárakat, üzemeket, vagy hengersorokat, melyek ne lennének valamilyen hidraulikus felszereléssel ellátva.
Ma már el sem tudjuk képzelni emellett az óriási termelési volumen mellett, hogy ilyen, egyszerűen egy gombnyomásra reagáló hidraulikus szerkezetek nélkül mit is kezdenénk.
Cégünk szakterületéből adódóan nem fogunk külön kitérni arra, hogy egyes iparágak hogyan, mi módon hasznosítják a hidraulikát.
Jelen cikkünk természetesen az önjáró gépek hidraulikus szerkezeteiről szól.
Az önjáró gépek esetében igen fontos, hogy a hajtóerő forrását és a teljesítmény-leadást mindig a lehető legrövidebb, és a lehető legkisebb veszteséggel járó úton kell összekötni egymással.
A legkorszerűbb építőipari gépek esetében a hidraulikus energiaátvitel a legegyszerűbben oldja meg ezt a régi problémát. Mivel különösen mozgékony és sokoldalú gépekről van szó, így ezt a mechanikus problémát csak a folyékony energiaátvitel tetszés szerinti vezethetősége, és a mozgó részek számára rugalmas vezetékek segítségével lehet megoldani.
no images were found
A közvetlen teljesítmény-leadást legjobban a kotrógépek szemléltetik. Ezeknek a gépeknek a robotszerű mozgása az egyén manuális erejének hidraulikus megsokszorozását jelentik.
Az építőipari gépek esetében a hidrosztatikus hajtóműveknél a hidraulika teljes mértékben érvényesíti nagy előnyét: a menetsebességnek és a vonóerőnek a fokozat nélküli és tág határok közötti változtathatóságát.
A gépek ezen területein fennálló sokfélesége és ezzel a hidraulika alkalmazási lehetőségeinek sokfélesége szinte kimeríthetetlen.
Felhasznált szakirodalom: Mannaesmann Rexroth, “Mit kell tudni a hidraulikáról”
A hidraulika alapfogalmai
A hidraulika szó a görög „hydor” szóból származik, a jelentése víz.
A hidraulika fogalmán mozgásoknak és erőknek, folyadék segítségével történő átvitelét és irányítását értjük.
Ez a folyadék leggyakrabban ásványolaj, de lehet víz, vagy olaj-víz emulzió is.
A folyadékok mechanikája, tehát a hidromechanika a következő területekre oszlik fel:
hidrosztatika: a nyugvó folyadékok mechanikája
hidrodinamika: áramló folyadékok mechanikája
A következő ábrával jól lehet szemléltetni az energia átalakulását hidraulikus berendezésekben:
(nagyításért kattints a képre)
A hidraulika mellett természetesen vannak egyéb lehetőségei is az energiaátvitelnek. Ilyen a mechanika, az elektromosság, az elektronika és a pneumatika is.
Ugyanakkor a hidraulikus meghajtás, és hidraulikus vezérlés mellett számos érv szól.
Vannak a hidraulikának sajátos tulajdonságai, melyekkel egyértelműen kitűnik más lehetőségek közül:
Egyszerűen elérhető a sebesség, az emelőerő, forgatónyomaték, stb. fokozat nélküli irányítása, vezérlés és szabályozása.
Nagy erők kis szerkezeti méret mellett, azaz nagy teljesítménysűrűség.
A kifejtett erő igazodik a terhelés nagyságához.
Egyszerű túlterhelés-védelem.
Éppen úgy alkalmas gyors, ellenőrizhető mozgásfolyamatokra, mint rendkívül lassú precíziós mozgásokra.
Az energiatárolás viszonylag egyszerűen megoldott, gázok segítségével.
A mozgás teljes terhelés alatt nyugalmi állapotból indulva történhet.
Felhasznált szakirodalom: Mannesmann Rexroth, “Mit kell tudni a hidraulikáról”