Napjainkban már nem is találunk olyan gyárakat, üzemeket, vagy hengersorokat, melyek ne lennének valamilyen hidraulikus felszereléssel ellátva.

Ma már el sem tudjuk képzelni emellett az óriási termelési volumen mellett, hogy ilyen, egyszerűen egy gombnyomásra reagáló hidraulikus szerkezetek nélkül mit is kezdenénk.

Cégünk szakterületéből adódóan nem fogunk külön kitérni arra, hogy egyes iparágak hogyan, mi módon hasznosítják a hidraulikát.

Jelen cikkünk természetesen az önjáró gépek hidraulikus szerkezeteiről szól.

Az önjáró gépek esetében igen fontos, hogy a hajtóerő forrását és a teljesítmény-leadást mindig a lehető legrövidebb, és a lehető legkisebb veszteséggel járó úton kell összekötni egymással.

A legkorszerűbb építőipari gépek esetében a hidraulikus energiaátvitel a legegyszerűbben oldja meg ezt a régi problémát. Mivel különösen mozgékony és sokoldalú gépekről van szó, így ezt a mechanikus problémát csak a folyékony energiaátvitel tetszés szerinti vezethetősége, és a mozgó részek számára rugalmas vezetékek segítségével lehet megoldani.

no images were found

A közvetlen teljesítmény-leadást legjobban a kotrógépek szemléltetik. Ezeknek a gépeknek a robotszerű mozgása az egyén manuális erejének hidraulikus megsokszorozását jelentik.

Az építőipari gépek esetében a hidrosztatikus hajtóműveknél a hidraulika teljes mértékben érvényesíti nagy előnyét: a menetsebességnek és a vonóerőnek a fokozat nélküli és tág határok közötti változtathatóságát.

A gépek ezen területein fennálló sokfélesége és ezzel a hidraulika alkalmazási lehetőségeinek sokfélesége szinte kimeríthetetlen.

Felhasznált szakirodalom: Mannaesmann Rexroth, “Mit kell tudni a hidraulikáról”